A munkáim tervezői szemszögből egymásra épülnek.
Kezdetben öltözék kiegészítő tárgyakat: táskákat, cipőket, fejfedőket terveztem. Később a bennük fellelhető szoborszerűség arra ösztönzött, hogy elszakadjak az emberi testtől és az önálló térplasztika felé forduljak, így születtek a bútorok. A további fokozatot a hangadó tárgyak jelentették. Ehhez az ötlethez úgy jutottam el, hogy szerettem volna olyan tárgyakat alkotni, melyek nem csupán funkcionális térplasztikák, hanem képesek az emberrel kommunikálni, zenei hangon megszólalni. A háromdimenziós tárgyi világból így a negyedik dimenzióba: a hangok birodalmába léptem.
Az ősi afrikai ütőhangszerek tanulmányozása után alkottam meg saját dob-kollekciómat.
A „Három-király-dob” nyújtott homokóra sziluettjeinek és bőrfeszítési módjának kiindulópontját az afrikai djembe dobok alkották.
Három különböző fából (teak, mahagóni, gőzölt bükk) készültek a résdobok. Letisztult formaviláguk görgeteg köveket idéz, centrális kialakításuknak köszönhetően hangjuk az ősi japán templomi dob, a mokugyo-hoz hasonlóan meditatív.